A napóleoni háborúk előszelétől vezérelve a nagyhatalmak
rendszeresen gyakorlatoztatták hadseregeiket. 1797. augusztus 6-a és szeptember
13-a között Szombathely térségében nagyszabású hadgyakorlatot tartottak.
Április 1-je, a „bolondok napja” évszázadok óta a tréfás beugratások időszaka. A lóvá tett, rászedett személyt „április bolondja” névvel szokták illetni, a jól sikerült tréfát rendszerint nagy nevetés követi. Április 1-jén általában mindenkinek elnézik, ha bolondozni támad kedve, akár kisebb vicceket, akár tudatosan kitervelt komolyabb beugratásokat eszel ki.
Az 1710-1711. évi pestisjárvány áldozatainak
településenkénti összeírása Vas
megyében
Vas megye járványtörténetben külön fejezet illeti meg a Rákóczi szabadságharc végén húszezer áldozatot követelő pestisjárványt. A kiugróan magas emberveszteség, amely felülmúlja még a nagy háborúkét is, az írott források évszázadai óta a Vas megye népességét ért legsúlyosabb katasztrófa volt.
A Vas Megyei Levéltár oklevélgyűjteményében megtalálható Chernel Viktor pergamenlapon, színes miniatúrákkal megfestett, a magyar királyi belügyminiszter BM 65.465/1898. számú záradékával ellátott nemesi ősfája
Közismertnek tekinthető Carl Schuberth (Schuberth Károly) rajziskolai tanár 1808-ban készült rézmetszete, amely Kőszeg város nagyobb részét ábrázolja. Azt kevesebben tudják, hogy ez a Kőszegi Ácscéh mesterlevelének előlapja. Arról pedig alig hallott valaki, hogy létezik ennek a városképnek egy színezett változata is.
Kesztyűt dobni, fölvenni a kesztyűt; ezeknek a gyakran használt szófordulatoknak jelentése közismert: kihívni valakit (párbajra), elfogadni a kihívást. A kesztyű azonban az európai kultúrtörténetben számos más jelképes jelentéssel is bírt, amint erről B. Schwineköper kitűnő áttekintése tanúskodik.
Vas megyében több olyan község létezik, amelynek szervezete és irányítása eltért az „egyszerű” jobbágyfalvakétól. Ezek az úgynevezett nemesi közbirtokosságok különleges jogi státuszt élveztek. Vas Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai között több olyan forrástípussal találkozhatunk, amelyek ezen községek életébe engednek betekintést. Ezen iratok közül kiemelkedik a statútum, azaz a nemesi közbirtokosság szabályzata.
A Dunántúl legmagasabb pontján, a tengerszint fölé 883 méterrel emelkedő Írottkő csúcson a Magyar Turista Egyesület Vasvármegyei Osztálya 1896-ban „Árpád kilátó”-nak elnevezett fatornyot emeltetett.
Napjainkra az efféle csúfolódás szinte már évődő becézéssé szelídült, olyannyira távol van tőlünk a boszorkányperek kora. Az újkor kezdetén azonban más a helyzet.
