A levéltárról
Kutatószolgálat
Ügyfélszolgálat
„LEVELEK A MÚLTBÓL”
Segédletek
Kiadványok
Rendezvények
Kutatótábor / Raziskovalni tabor
E-documenta Pannonica

Levelek a múltból (2018. október)

.


A bobai nemesi közbirtokosság statútuma

Vas megyében több olyan község létezik, amelynek szervezete és irányítása eltért az „egyszerű” jobbágyfalvakétól. Ezek az úgynevezett nemesi közbirtokosságok különleges jogi státuszt élveztek. Közéjük tartozott példának okáért Söpte, Rábahídvég, Bejc (ma: Bejcgyertyános), Nárai és még számos más település. Vas Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai között az éles szemű kutató több olyan forrástípussal találkozhat, amelyek ezen községek életébe engednek betekintést. Ezen iratok közül kiemelkedik a statútum, azaz a nemesi közbirtokosság szabályzata.

A nemesi közbirtokosságok, latinul compossesoratusok, vagy másként kuriális községek 1848-ig létező feudális tulajdonközösségi formaként működtek, amelyek az osztatlan közös tulajdonban lévő haszonvételek, (úrbéres telkek, jobbágyszolgáltatások, erdő, rét, legelő, malomjog s az egyéb regalé jogok) általában a belső telek arányában történő, felosztására alakultak. A közbirtokosságok rendszerint olyan közös, írásos megegyezés (contractus) alapján jöttek létre, amely szabályozta az egyes tagok részesedésének arányát és a közösség igazgatásának módját. Ezt másként községi statútumnak nevezzük.[1] A bobai nemesi község statútuma[2] egészen szűkszavú. Történt, hogy 1755-ben a bobai nemesek szerződést kötöttek egymással a falu tulajdonában lévő úgynevezett Tilos erdő kapcsán. Ezt az erdőt addig a település lakói hivatalosan nem használhatták. Azonban, ahogy nyilatkozták „épületre való osztott erdeink tellyességgel elfogytak”, így kénytelenek voltak ennek az erdőnek a hasznát felosztani maguk között. A dokumentum nem terjedt ki a hétköznapi élet minden szegmensére. Az egyezség legfőbb értéke, hogy rögzítette – ténylegesen megnevezve a porták tulajdonosait – az egyes kúriák fajárandóságát, és így ebből kifolyólag tartalmazott egy összeírást azokról a nemesekről is, akik a közbirtokosság javadalmából részesedtek, vagyis a bobai compossesoratus tagjairól. Ezt az „atyafiságos egyezséget” a vármegye jóváhagyta és kiegészítette. A közbirtokosság ugyanis az erdőn kívül is rendelkezett tulajdonnal, amelynek jövedelmét a  – szerződés szellemében – a telkek arányában kellett elosztani. Ezek közé tartozott néhány írtásterület, illetve a közös malom fenntartása, valamint az abból származó jövedelem.[3] A bobaik e két dokumentumot együttesen használták nemesi közbirtokosságuk statútumaként. [1] Kállay István: A nemesi közbirtokosság. =  Levéltári közlemények, 1983. 1-2. sz. 101. p. [2] Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára. Vas vármegye nemesi közgyűlésének  iratai, Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek 358/1826. [3] Az iratról bővebben: Pál Ferenc: Kresznerics Ferenc és a bobai nemesi közbirtokosság. Források egy XIX. századi vallási konfliktus gazdasági és jogi hátteréhez. = Vasi Szemle, 2018. 4. sz. 481-496. p.

Pál Ferenc


 
 
Copyright © 2010. Vas Megyei Levéltár. Minden jog fenntartva.