Az 50. sz. Hunyadi cserkészek
első nagy tábora,
1921.
augusztus 4-16.
éhány érdekes fénykép került
elő 2018 őszén Hertelendy Miklós[1]
nyugalmazott százados hagyatékából a szombathelyi ún. vasárnapi zsibin, amelyek 1. világháborús harctereket és
cserkészeket ábrázoltak. Ez utóbbi felvételek vizsgálata során gyorsan
kiderült, hogy azokat a szombathelyi 50. sz. Hunyadi cserkészcsapat nyári
táborozása során örökítették meg.
A képek beazonosításában
sokat segített a Husz Endre által a cserkészcsapatról készített kötet,
amelyben néhány fotó is megjelent erről az eseményről.[2] A
táborozás előkészületeiről a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárában
található „Szombathelyi Premontrei 50. sz. Hunyadi cserkészcsapat” irataiból
tájékozódhatunk. A Nyugat-magyarországi Cserkész Szövetség (Ny.Cs.Sz.) már az 1921.
január 10-ei ismertetőjében felvázolta a
cserkészcsapatoknak a nyár folyamán megrendezendő „nagytáborozás” gondolatát.
Az elképzelés szerint a kéthetes időtartamú rendezvényt Sümeg és Tapolca
környékén, valamint a Balaton partján, Örvényes és Alsóőrs között kívánták
megrendezni.[3]
A nyár közepén megküldött újabb tájékoztatóban a tábort 1921. augusztus 4-16.
közötti időpontra jelölte ki a szövetség. A körlevélben 32 pontos irányelvet
vázoltak fel, amely a vasúti utazáson keresztül tartalmazta a sátorozás során
követendő legapróbb részleteket, az élelmezés, a vízhasználat, a fürdés, a csónakázás
szabályait és a mindennapi feladatokat. A tábor eseményeiről az összes
csapatnak naplót kellett vezetni, amelynek egyik példányát a Ny.Cs.Sz.-nek
kellett leadniuk.[4]
Talán ehhez a kötelező feladathoz készültek a hagyatékból előkerült fotók is,
amelyet valószínűleg Hertelendy fényképezett.
1921 nyarán
Badacsonytomaj és Nemestördemicz községek látták vendégül a szombathelyi
cserkészeket, akik élelmiszert és tüzelőt biztosítottak a fiataloknak. A 60 fős
társaságot Simonffy Jenő premontrei kanonok, cserkész főparancsnok,[5]
Szász Géza százados, cserkész parancsnok, Hertelendy Miklós főhadnagy,
szaktitkár és Vass Béla főgimnáziumi tanár[6]
felügyelték a nyaralás ideje alatt.[7]
Hét sátorral és tűzhellyel a Badacsony tövében, a Balaton partján állították
fel a tábort, amely szigorú napirend szerint működött. A gyerekek reggel hat
órakor keltek. A mindennapos elméleti és gyakorlati oktatás mellett jutott idő
a fürdésre, kirándulásra, de a tábortűz melletti énekre, zenére is. A községek
lakói, a táborozók szülei, valamint más vendégek több alkalommal felkeresték a
szombathelyi diákokat, a környékbeli szőlőtulajdonosok pedig szívesen látták
őket vendégül uzsonnára.[8]
Erről a szombathelyi Pető Ernő[9]
főorvos badacsonyi vendégkönyve is tanúskodik, amelybe augusztus 6-án
ceruzarajzon megörökítették a szombathelyi cserkészcsapat táborának a képét.
Az összes jelenlévő beírta a nevét a naplóba.[10]
A badacsonyi
szőlőbirtokot és a 18. században épült kúriát a présházzal, és a pincével
Szegedy Georgina[11]
örökölte, majd Pető Ernővel kötött házassága után közösen használták.[12] A
badacsonyi ház vendégkönyvét 1920-tól vezették, amelybe az „érkező látogatók nevén túl a jelesebb
eseményeket, a fürdőszezon kezdetét, a szüret idejét és időnként az aktuális
termésmennyiséget és minőséget is feljegyezték”.[13]
A házigazdákról – dr.
Pető Ernő, Szegedy Geogina és édesanyja, özv. Szegedy Györgyné[14] –
és a megvendégelt fiatalokról a kúria előtt megterített fehér asztalnál
csoportkép is készült.[15] A
többi fotón a táborozás azon pillanatai láthatók, amikor a gyerekek a sátraik
előtt összeálltak egy közös kép erejéig, de az ebédkészítést, a balatoni
fürdőzést és az uzsonnázás kellemes pillanatait is megörökítették. A nyaralás
napjai gyorsan elteltek és a diákok „tíz napi
táborozás után átvonultak Tapolcára…”[16] A
nyári program befejezéseként a Magyar Cserkészszövetség Nyugat-magyarországi
Kerülete Tapolcán tartotta az ünnepélyes csapatgyűlést, amelyre tömegesen
érkeztek a környező falvakból is az érdeklődők. A kilenc órakor kezdődő tábori
misét Mikes János szombathelyi megyéspüspök[17]
celebrálta, amely után beszédet intézett a felsorakozott cserkészekhez, további
munkára buzdítva a vezetőket, felvázolva azt a célt, hogy „jellemes, istenfélő, királyhű, hazafias polgárokat”[18]
neveljenek a hazának. Mikes püspök beszédét követően a főszolgabírói épület elé
vonultak a cserkészek és ott leleplezték a Ny.Cs.Sz. emléktábláját, amelyet
Zala megyének és a Tapolcai járásnak állítottak hálából, hogy az 500
cserkészfiú táborozását lehetővé tették. Ezt követően a Vas, Sopron, Moson és
Zala megyei csapatok díszmenetben vonultak el a szövetség vezetősége előtt. A
délután folyamán még sportversenyeket rendeztek, amelyen három első és négy
második díjat nyertek a premontreis diákok.[19] A
szombathelyi fiatalok 1921. augusztus 16-án érkeztek vissza lakóhelyükre, a „felejthetetlen, testet edző, lelket nevelő,
kellemesen eltöltött táborozás emlékével.”[20]
Jegyzetek
[1]
Hertelendy Miklós (Nárai, 1898. aug.3. – ? ) nyugalmazott százados, cserkész
szaktitkár, laboráns
[2]
Husz Endre: 50. Hunyadi. Egy cserkészcsapat krónikája, 1920-2000. Szombathely,
2000. 13. p.
[3]
Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML)
Szombathelyi Premontrei 50. sz. Hunyadi cserkészcsapat iratai (továbbiakban:
50. sz. Hunyadi cserk. ir.) 1. dob. Cser. 20/1921.
[4]
A szombathelyi cserkészeken kívül Kőszegről, Celldömölkről, Sopronból,
Sümegről, Mosonmagyaróvárról, Zalaegerszegről, Nagykanizsáról és Keszthelyről
érkeztek a nyári tárborba a fiatalok. MNL VaML 50. sz. Hunyadi cserk. ir. 1.
dob. Cser. 28/1921.
[5]
Simonffy Jenő András (Söjtör,1885. szeptember 7.- Győr, 1954. szeptember
13.): prépost.
[6]
Vass Béla (Szeged, 1872. június 18. – Szombathely, 1934. január. 2.):
gimnáziumi rajztanár, festőművész.
[7]
Husz, 2000. 13. p.
[8]
Uo.
[9] Dr. Pető Ernő (Kistapolcsány, 1886. július 15. – Sárvár, 1959.
november 1.): sebész, főorvos, cserkészvezető, orvosi kamarai elnök, a Rotary Klub
magyarországi megalapítója.
[10]
MNL VaML Pető Ernő iratai (továbbiakban: Pető E. ir.) Badacsonyi vendégkönyv
[11]
Dr. Pető Ernőné Szegedy Georgina (Acsád, 1873. június 21. – Sárvár, 1959. december
1.): csillagkeresztes hölgy, a Cserkész Nagytanács egyetlen nőtagja, a III.
kerület védnöknője.
[12]
Kelbert Krisztina: Dr. Pető Ernőné Szegedy Georgina. In. Arcképcsarnok. Híres
szombathelyi nők. Szombathely, 2014. 57.
p.
[13]
Kelbert, 2014. 58. p. Itt kell még megjegyeznünk, hogy a badacsonyi kúriában
gyakran látták vendégül a Badacsony környezetében táborozó cserkészcsapatok
tagjait. Így 1923-ban a Zalaegerszegi Deák Ferenc Főgimnázium 71. számú,
1924-ben a Debreceni Református Főgimnázium 172. sz. „Erő” és 1928-ban ismét a
szombathelyi 50. sz. Hunyadi cserkészcsapatok írtak és rajzoltak a
vendégkönyvbe. MNL VaML Pető E. ir. Badacsonyi vendégkönyv
[14]
Szegedy Györgyné
(Nagyvárad, 1951. május 28. - Acsád, 1944. október 24.): palotahölgy,
csillagkeresztes hölgy, a bajor királyi Terézia-rend becsülethölgye.
[15]
Bajzik Zsolt gyűjteménye.
[16] A
mi tíz évünk, 1920-1930. A
Magyar Cserkészszövetség Szombathelyi III. Kerülete (Nyugatmagyarországi
Cserkész Szövetség) Jubileumi emlékkönyve. Szerk. Szendy László Szombathely,
1930. 110 p.
[17]
Gróf Mikes János (Zabola, 1876. június 27. –
Répceszentgyörgy, 1945. március 28.): római katolikus pap, Szombathelyi megyéspüspök.
[18] A
tapolcai cserkész-ünnepély. = Vasvármegye, 1921. aug. 17. 4. p.
[19]
Uo.
[20]
Husz, 2000. 13. p.
