Görgei Artúr hányattatott sorsú
leánya
örgei Artúr (1818–1916)
honvédtábornok és hadügyminiszter a magyar szabadságharc leverését követően I.
Miklós (1796–1855) orosz cár közbenjárására 1849-ben Ferenc József (1830–1916)
császártól ugyan amnesztiát kapott, de az osztrák hatóságok feleségével – az
1819-ben Prágában nőül vett francia Adéle Aubouinnel[1] (1822–1900)
együtt – a karintiai Klagenfurtba, majd Viktringbe vitték, ahol rendőri
felügyelet alatt éltek. A száműzetés időszakában Berta (1850–1934) és Kornél (1855–1933)
nevű gyermekeik születtek. Görgey, kevésnek találta, hogy csemetéi magyar szót
csak a hazulról érkező cselédlánytól tanulhatnak, ezért őket 1863-ban
édesanyjuk kíséretében Pestre küldte. Berta 17 éves volt, amikor Bohus László (1839–1914)
báró feleségül vette, de hamarosan elváltak. Második házasságát a Bécsben élő
gróf Bubna Litic Ferenccel kötötte, aki 1905-ben meghalt.[2]
Az 1916-ban elhunyt Görgei Artúr minden vagyonát
sógornőjére hagyta, így leánya nagyon szomorú helyzetbe, nehéz anyagi körülmények
közé került. Ennek részleteiről egy, az MNL Vas Megyei Levéltárában a közelmúltban
fellelt dokumentum tájékoztat. A Kőszegi járás főszolgabírája által 1925-ben kiadott
igazoló jelentésében a következők olvashatók:
„Hivatalosan
igazolom, hogy az általam személyesen ismert Bubna Litic Ferencné, (sz. Görgey
Berta) Görgey Artúr 48-as tábornok leánya a legnagyobb nélkülözések között,
kéregetésből tartja fenn magát. Nevezett előrehaladott koránál és beteges
állapotánál fogva elhagyottságában és származásához méltatlan környezetben
szenved. 1918-ig a király magánpénztárából élvezett kegydíjat, de az októbrista
zendülés kitörése után (a jelenleg Ausztria által ideiglenesen megszállott)
Rőtfalvára (ma Rattersdorf) menekült. Szomorú hányattatás után ez évben
Kőszegen nyert letelepülési engedélyt a Kelcz Adelffy utca 19. sz. alatt. Személyes
tapasztalatom szerint a hónapos szobából álló szállását idegenekkel kénytelen
megosztani, miután elegendő lakbér fedezettel nem rendelkezik. Tűzifát és
gallyakat maga hord össze a szomszéd udvarokból itt-ott tejterméket is kap,
azonban állandóan küszködnie kell a lakosság türelmetlenségével. Könnyű
ruházata télen nyáron egyforma. Meggyőződésem, hogy életét az állandó
nélkülözés és nyomor miatt fogja bevégezni”.[3]
A hatósági támogatás eredményesnek bizonyult, mert a
Miniszterelnökség kegydíjat utalt ki Görgei Berta részére, amelyet az időközben
a Bécs melletti Gumpoldskirchenbe, elhunyt férje rokonaihoz költöző,
hányattatott sorsú özvegy részére 1934-ben bekövetkezett haláláig
folyósítottak.
Jegyzetek
[1] Szemere Bertalan: Politikai
jellemrajzok a magyar szabadságharcból Bp.1990. 621. o.; http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/gorgei-artur-felesegenek-adele-aubouinnek-toporci-sirja/
[2] Kempelen Béla:Magyar nemes családok
4. köt. Bp., 1912. 355. o.; https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/az_elajandekozott_es_visszakert_gorgei_ereklye
[3] Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei
Levéltára. A Kőszegi járás főszolgabírájának iratai. Közigazgatási iratok
261/1925.
