„Dühöng a spanyoljárvány Szombathelyen”
gy addig ismeretlen
fertőző betegség ütötte fel a fejét 1918-ban a Földön, elsőként valószínűleg Amerikában,
amely pár hónap leforgása alatt világjárvánnyá szélesedett. A kórokozót
vélhetően az antanthatalmak támogatására Európába küldött amerikai katonák
hurcolták be az öreg kontinensre. A járvány először csak a katonák soraiban
szedte áldozatait, de idővel minden országban átterjedt a civil lakosságra is.
A hadban álló európai hatalmak stratégiai okok miatt cenzúrázták a sajtót, és
kezdetben elhallgatták a betegség felbukkanásáról szóló nyugtalanító híreket.
Így fordulhatott elő, hogy elsőként a semleges Spanyolországban számoltak be az
újságok a ragály terjedéséről, innen eredeztethető a „spanyolnátha” vagy „spanyolbetegség”
elnevezés.[1]
Az
influenzavírus okozta megbetegedés magas lázzal és köhögéssel jelentkezett,
amelyet gyakran kísért szövődményként fellépő, végzetessé váló tüdőgyulladás.
Az 1920-as évekig több hullámban visszatérő járvány világszerte sok tízmillió
áldozatot szedett. 1918-ban egy év alatt többen vesztették életüket a
spanyolnátha miatt, mint az egész világháború következtében. A vírus a
legnagyobb pusztítást világszerte – így hazánkban is – 1918 őszén végezte. A
halálesetek száma Magyarországon több tízezres nagyságrendet ért el.[2]
A
sajtótudósítások és a levéltári iratok tanúsága szerint Szombathelyen 1918
szeptemberének utolsó napjaiban kezdett olyan méreteket ölteni a járvány, hogy
a hatóságok óvintézkedésekre kényszerültek.[3] A város
Közegészségügyi Bizottsága 1918. szeptember 28-án határozatban kötelezte az
orvosokat a spanyolnáthában szenvedő betegek bejelentésére, és javaslatot
tettek azon iskolák bezárására, ahol a diákok 15-20%-a elkapta a kórt. A
bizottság szükségesnek látta egy járványkórház azonnali felállítását, továbbá a
lakosság mielőbbi tájékoztatását, az alábbiak szerint: „falragaszokon kell
figyelmeztetni a közönséget a járvány komoly voltára és közölni a szükséges
óvintézkedéseket és gyógykezelési módot.”[4] Pár
nappal később Kiskos István (1874–1945) polgármester hirdetményt bocsátott ki,
amely felvilágosítással szolgált a betegség tüneteit és a fertőzés
megelőzésének lehetőségeit illetően. Jó tanácsként a higiéniai szabályok
betartását, a gyakori kézmosást és a zsúfolt helyek (vasútállomás, kocsmák,
mozik) elkerülését javasolták a polgároknak.[5]
A város
részére megküldött korabeli belügyminiszteri rendelet a következő módon
tájékoztatott a betegség lefolyásáról és megelőzésének lehetőségéről: „a
spanyol betegségnek nevezett baj a legtöbb esetben bágyadtsággal, borzongással
váltakozó forrósággal kezdődik, amelyhez nátha, szemhurut, fejfájás, köhögés, a
hát-derék és végtagok fájása járul. Ez a betegség fertőző. Csírája (:ragálya:)
a beteg orrából, torkából és tüdejéből származó nyálkában van, amely a beteg
tüsszentése, köhögése, úgyszintén a beteggel, vagy a beteg használta tárgyakkal
való érintkezés útján jut az egészségesre. Aki beteggel érintkezik, gondosan
mosakodjék, száját többször öblögesse, óvakodjék attól, hogy a beteg reá köhögjön
és óvakodjék a meghűléstől. A beteg felgyógyulása után a lakást gondosan kell
kitakarítani és jól kiszellőztetni. A közönséget figyelmeztetni kell, hogy
lakását és mindazt, amivel érintkezésbe jut, tisztán tartsa. Figyelmeztetni
kell arra is, hogy a betegség különösen zárt, zsúfolt helyiségekben terjed
leginkább. Nyilvános helyiségek (:pl. mulatók, italmérések, stb.:)
látogatásától tehát mindenki saját egészségének megóvása érdekében lehetőleg
tartózkodjék.” [6]
Szombathelyen
1918 októberében előbb az összes iskolát, majd egy időre a mozikat is bezárták;
a villamoson korlátozták az utaslétszámot. A nagyszámú beteg ellátása
túlterhelte az egészségügyi ellátórendszert, a helyi orvostársadalomra nagy
nyomás nehezedett. Október végére a megbetegedések száma meghaladta az 1246
főt, a halottak száma a 88-at. A járvány november elejére alábbhagyott, akkor a
városvezetés az iskolák újranyitása mellett döntött. A következő hónapban
azonban ismét nagyobb számú megbetegedést regisztráltak Szombathelyen, emiatt fontolóra
vették egy újabb járványkórház megnyitását.[7]
Jegyzetek
[1]
https://mult-kor.hu/tiz-tevhit-a-spanyolnatha-trteneterolbr-20180115;
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1918_marcius_11_a_spanyolnatha_elindul_vilagpusztito_utjara
[2]
Uo.
[3]
Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML)
Szombathely város polgármestere iratai. Közigazgatási iratok (továbbiakban:
Szv. pg. Közig. ir.) I. 4968/1918.; Dühöng a spanyoljárvány Szombathelyen. =
Szombathelyi Újság (továbbiakban: SZÚ), 1918. szept. 29. 3. p.
[4]
MNL VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 4968/1918.
[5]
A spanyol járvány. = SZÚ, 1918. okt. 2. 3. p.
[6]
Uo.
[7]
MNL VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 4968/1918.; A spanyol járvány. = SZÚ, 1918.
okt. 2. 3. p.; A spanyoljárvány Szombathelyen. = SZÚ, 1918. okt. 20. 3. p.
