A levéltárról
Kutatószolgálat
Ügyfélszolgálat
„LEVELEK A MÚLTBÓL”
Segédletek
Fondjegyzék
Ostffyasszonyfai hadifogolytábor
Kiadványok
Rendezvények
Kutatótábor / Raziskovalni tabor
E-documenta Pannonica

Éhen Gyula

.


Éhen Gyula
(Szőllős, 1853. november 22. – Szombathely, 1932. január 2.)

desapja, Éhen Károly az Erdődy birtokon szolgált gazdatisztként, édesanyja Laky Appolónia.[1] Bár a szakirodalomban a legtöbb helyen a családja nemesként szerepel, a legújabb kutatások szerint Éhen dédanyja, nagyanyja és édesanyja révén lehetett nemesi származású, de így csak félnemesnek számítható, habár a családi tudatban jelen volt a nemesi származás tudata, s Éhen is fontosnak tartotta.[2] A család hamarosan Vépre költözött. Éhen tanulmányait Szombathelyen kezdte, azonban a tanulásban nem igazán jeleskedett, 1865-ben a pápai református kollégiumba járt. Ezek alatt az évek alatt három tényező ivódott be az ifjú életébe: egyrészt az irodalom, másrészt a protestantizmus, harmadrészt pedig a nemzet és a szabadság egybefonódása. Miután leérettségizett, tanulmányait Pozsonyban folytatta, de már Pápán fejezte be a jogakadémián. 1876-ban ügyvédi irodát létesített. 1879-ben szombathelyi képviselő.[3] Szeptember 29-én, Grimm Károly polgármesterrel történt konfliktusa miatt, visszavonult a közéletből, s csak 1885-ben, Grimm halála után tért vissza, mint tanácsnok.[4] Pályafutása alatt hol a függetlenségi, hol a kormánypárt ellen beszélt, írt. Több társadalmi egyesület tagja is volt: önkéntes tűzoltó egylet, valamint a Szépítőegylet vezetésében is részt vett.[5] 1895. november 14-től a megyeszékhely polgármestere.[6] 1901-ben a szombathelyi országgyűlési képviselőnek választották meg a szabadelvű párt programjával. A közigazgatási bizottság tagja is lett.[7] 1902-ben a város díszpolgári címét szavazták meg neki. Egyszerre az országos politika résztvevőjévé vált, de a nagy kitörés nem következett be, nem lett a vidéki városok tudója, sem országos hírnevű politikus. 1905-ig volt képviselő, majd visszatért Szombathelyre. A vidéki Városok Lapjának szerkesztésében vett részt, és gazdasági ügyekkel foglalkozott. 1907-ben Kőszeg város polgármesteri tisztségét ajánlották fel neki. Utolsó politikai megnyilvánulása a Nagy-Szombathely terv ismertetése volt.[8] Az 1914. május 20-i szombathelyi tisztújító közgyűlésen ismét polgármester-jelölt, de 46 szavazattal 71 ellenében vereséget szenvedett Kiskos Istvánnal szemben.[9] Az idősödő politikus nézete egyre inkább a konzervativizmus felé terelődött.[10] A miniszterelnök javaslatára 1925. február 2-án eldöntötték, hogy a nyugalmazott polgármestert királyi kormányfőtanácsosi címre terjesztik fel a kormányzóhoz.[11]
   Éhen felesége Oltay Teréz Zala vármegyéből származott. Az esküvőbe nagy hozománnyal érkezett, azonban csak az ő halála után derült ki, hogy ennek a nagy részét Éhen „elszórta”. A frigyből két gyermek született: Gyula és Margit.[12]
   Már az 1880-as évek elejétől foglalkozott írással. Szerkesztette a Vasmegyei Lapokat, a Szombathelyi Lapokat. Több kötete is megjelent. A legfontosabbak: polgármesteri működése egyik jelentős kötete A modern város (1897). Képviselői tevékenysége alatt született A városok (1903), A városok társadalma (1904), A polgár (1905), a Városaink közélete (1906). Utolsó nagyobb írása A felfordult ország a Tanácsköztársaság szombathelyi eseményeiről.


[1] Katona Attila: Töredékes pályakép… 11. p.
[2] Melega Miklós: Éhen Gyula, a legendák övezte szombathelyi polgármester. In: Előadások Vas megye történetéről V. Szerkesztette: Mayer László – Tilcsik György. Szombathely, 2010. 367-386. p. 379-380. p.
[3] Katona Attila: Töredékes pályakép… 11-14. p.
[4] Melega Miklós: Egy konfliktusterhes közéleti pályafutás. Epizódok Éhen Gyula életéből, 1879-1914. In: Előadások Vas megye történetéről V. Szerkesztette: Mayer László – Tilcsik György. Szombathely, 2010. 189-206. p. 194. p.
[5] Katona Attila: Töredékes pályakép… 15. p.
[6] VaML Szv. Közgy. jkv. 1895. november 14. 702. p.
[7] Országgyűlési almanach. 1901-1906.Szerkesztette: Strum Albert. Budapest, Pesti Lloyd-Társulat Könyvnyomdája, 1901. 252. p.
[8] Katona Attila: Töredékes pályakép… 19-22. p.
[9] VaML Szv. Közgy. jkv. 1914. május 20. 948. p.
[10] Katona Attila: Töredékes pályakép… 22. p.
[11] MOL K27 31/1925. február 2.
[12] Éhen Gyula. Összeállította: Pallósiné Toldi Márta. Szombathely, Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, 1991. 11. p.


 
 
Copyright © 2010. Vas Megyei Levéltár. Minden jog fenntartva.