A levéltárról
Kutatószolgálat
Ügyfélszolgálat
„LEVELEK A MÚLTBÓL”
Segédletek
Fondjegyzék
Ostffyasszonyfai hadifogolytábor
Kiadványok
Rendezvények
Kutatótábor / Raziskovalni tabor
E-documenta Pannonica

Radó Kálmán

.


Radó Kálmán
(1844. december 17. – 1899. július 1.)[1]

család 1725. február 25-én kapott III. Károlytól birtokadományt Szentmártonban (ma Kemenesszentmárton). Innen ered előnevük.[2] Apja Radó Lajos, Vas vármegye alispánja volt, aki gyermekei nevelésére nagy gondot fordított. Radó Kálmán nevelője Rajcsányi János evangélikus lelkész volt. Középiskolai tanulmányait Sopronban az evangélikus gimnáziumban végezte, itt érettségizett 1862-ben. Jogi tanulmányait az eperjesi jogakadémián végezte el. 1867-ben a sárvári járás főszolgabírója lett, de 1869-ben országgyűlési képviselő választásakor lemondott tisztségéről. A parlamentben a Deák-párt soraiban foglalt helyet. 1875-ben nem értett egyet a fúzióval, s ezért sem fogadta el a felkínált győri főispáni széket. Ezután visszavonult a politikai közélettől, s répcelaki birtokán gazdálkodott, melyet felvirágoztatott. Eközben ismerte fel a Rába árterén gazdálkodó birtokosok közös érdekét a Rába-szabályozását. Ezért a kormány 1881-ben kinevezte a Rába-szabályozás kormánybiztosának. Ezzel a feladatával egy idő után párhuzamosan látta el a Rábaszabályozási Társulat elnöki teendőit.[3] Egy év múlva, 1882. július 10-én Vas vármegye főispánja lett. 15 éven át végezte e két nagyjelentőségű feladatot, mely mind a kormány, mind pedig a dunántúli régió tetszését elnyerte. 1883. évi nagy árvíz tragikus következményeinek felszámolását kitűnően oldotta meg, hiszen a Győr körüli folyók árvízi védműveinek kiépítésére használta fel a kormány által folyósított támogatást.[4] Munkájának köszönhetően törvény (1885. évi XV. tc.) született Győr város és Győrsziget árvízvédelmére számában.[5] Az ő nevéhez fűződik a Rába torkolati árapasztó csatorna és a Radó-tér létrehozása. A munkálatokban itt azonban még nem állt meg. Úgy tervezte, hogy a Radó-tér végében egy széles hidat építtet, s a két sétatéri híd helyébe gyaloghidakat állítat fel, így az egész sétatér nyílt, tágas területté vált volna. A túl nagy költségek miatt a város azonban a tervet nem támogatta. Erőfeszítésének hála másfél évtized alatt sikerült a Rába és mellékfolyóinak szabályozása. Az ő nevéhez fűződik a Rábca szabályozással a Hanság déli szegélyének a lecsapolása is. Munkájának hála a Győr-Sopron Ebenfurti Vasút forgalma megsokszorozódott. 1894-ben a Győri Gőzhajózási Társaság elnöke lett.[6] 1896-ban a főispáni hivatal mellett a felsőőri kerület országgyűlési képviselője lett.[7] Vas vármegye főispánjaként sokat tett megyéje gazdasági és művelődési felvirágoztatására: megalakította a megyei gazdasági egyletet, és neki köszönhető a Pozsony-Szombathely közötti vasútvonal megépítése 1889 augusztusában. Részt vett az ágostai evangélikus egyház irányításában, 1889 augusztusában a dunántúli egyházkerület világi felügyelője lett. A császári és királyi kamarás Radót 1893-ban valóságos belső titkos tanácsosnak nevezte ki az uralkodó. Számos magas kitüntetés tulajdonosa, Szombathely díszpolgára. Karlsbadban gyógykezelés közben érte a halál. Répcelakon temették el.[8]


[1] Győri Életrajzi Lexikon, http://www.gyel.gyor.hu/tartalom/data/06290.htm Időpont: 2011. április 3.
[2] SZLUHA: i. m. 117. p.
[3] Győri Életrajzi Lexikon, http://www.gyel.gyor.hu/tartalom/data/06290.htm Időpont: 2011. április 3.
[4] Győri Életrajzi Lexikon, http://www.gyel.gyor.hu/tartalom/data/06290.htm Időpont: 2011. április 3.
[5] Radó Kálmán nekrológja. In: Szombathelyi Újság, 1899. július 9. 2. p.
[6] Győri Életrajzi Lexikon, http://www.gyel.gyor.hu/tartalom/data/06290.htm Időpont: 2011. április 3.
[7] Országgyűlési almanach, 1897-1901. Rövid életrajzi adatok a főrendiház és a képviselőház tagjairól. Szerk. STURM Albert, Budapest, 1897. 327. p.
[8] Győri Életrajzi Lexikon, http://www.gyel.gyor.hu/tartalom/data/06290.htm Időpont: 2011. április 3.


 
 
Copyright © 2010. Vas Megyei Levéltár. Minden jog fenntartva.