A levéltárról
Kutatószolgálat
Ügyfélszolgálat
„LEVELEK A MÚLTBÓL”
Segédletek
Fondjegyzék
Ostffyasszonyfai hadifogolytábor
Kiadványok
Rendezvények
Kutatótábor / Raziskovalni tabor
E-documenta Pannonica

Vas vármegye közigazgatása, 1872–1918

.


Vas vármegye közigazgatása, 1872–1918

1. A vármegyék átalakítására tett Vas vármegyei javaslatok

kormány és a vármegyék közötti megegyezést hosszas munka előzte meg. 1867. március 2-án került a képviselőház elé a „köztörvényhatóságok visszaállításáról” szóló minisztériumi javaslat, amely kilátásba helyezte a megyék helyzetének rendezését. Mivel az 1848. évi XVI. tc. nem adott lehetőséget a megyei bizottmányok újjászervezéséhez, sőt még az időközben meghalt vagy lemondott tisztviselők helyébe sem engedett újakat állítani, az 1848. évi XVII. tc. pedig kizárta az általános tisztújítást, ezért a minisztérium engedélyt kért, hogy visszaállíthassák az 1861-ben felállított megyei bizottmányokat, és ráruházhassák az 1848. évi XVI. tc.-ben foglaltakat. A minisztérium arra is javaslatot tett, hogy az 1861-es bizottmányok főispáni kijelölés mellett teljes tisztújítást tarthassanak. A képviselőház végül elfogadta a javaslatot.[1] A kormány azonban hamar összetűzésbe került néhány vármegyével, amelyek régi jogaikat továbbra is érvényesíteni akarták. Pest-Pilis-Solt vármegye disputája[2] a kormánnyal feliratok sorozatát indította el a többi vármegye részéről, melyekben a törvényhatóságok szervezetének kialakításával, a reformjavaslatokkal álltak elő. Minden felterjesztő vármegye egy pontban megegyező véleményen volt: ragaszkodtak a vármegyei rendszer megtartásához. A Vas vármegyéből felterjesztett javaslat azt taglalta, hogy „lehetne alkotmányunk ezeréves védbástyáinak önkormányzati jogait fenntartani”.[3] Minden vármegyei reformjavaslat egyértelműnek tartotta a kormány megyék feletti ellenőrzési jogát, viszont a kormányrendeletek végrehajtásáról más és más elképzelések születettek. Vas megye a megalkotandó új megyetörvényben mindenképpen rögzíteni kívánta, hogy a „kormánynak az ország alkotmányát és nemzeti létét veszélyeztető rendeleteit, melyek az országos adó behajtását és az újoncállítást országgyűlési határozat nélkül, vagy annak mellőzésével tennék a helyhatóság kötelességévé” azt a törvényhatóságok nem lennének kötelesek végrehajtani. Az ilyen rendeletet kibocsátó kormányt és az azt végrehajtó tisztviselőket a vasiak az 1504. évi I. tc. értelmében hitszegéssel és becsületsértéssel vádolták volna.[4] A választójog kérdésében is nyilatkozott Vas megye. Különbséget tett aktív és passzív választójog között. A helyi szavazati jogot egyértelműen az 1848. évi V. tc. szellemében kívánták meghatározni, de azzal ellentétesen már a kiváltságokon alapuló szavazati jogot elképzelhetetlennek tartották.[5] A leendő törvényhatósági bizottság tagjait illetően Vas megye – Nógráddal, Sárossal és Zemplénnel együtt – a teljes jogú tagok közé sorolta a választott megyei tisztviselőket. A bizottsági tagok megválasztását illetően Vas vármegye közössége járásonként és a népesség arányában kilenc évre javasolta. Tervezetükbe belefoglalták, hogy a képviselők harmada minden harmadik évben lemondana és csak a következő választás alkalmával nyerhetne ismételten mandátumot.[6] A közigazgatási határkört illetően Vas megye elképzeléseiben az szerepelt, hogy a megyék a szentesített törvényekkel ellentétes helyi statútumokat ne alkothassanak, és azokat végre hajthassák működési területükön. A közigazgatási jog keretein belül képzelték el a tisztviselők szabad megválasztását és azok felelősségre vonásának lehetőségét. A helyi önkormányzatok hatáskörébe kívánta vonni azok szükségleteinek megállapítását, valamint a háziadó kivetését és beszedését. Fenntartani kívánta a megyéknek azt a jogát, hogy saját tisztviselőik által hajthassák végre a kormány rendeleteit. A katonai beszállásolás, élelmezés kérdésében szintén saját hatáskörben kívánták az intézkedés jogát, csak úgy, mint a közbiztonság megszervezését illetően.[7] Mint látható lesz néhány vármegyei javaslat visszaköszön majd a készülő új törvényben.
    Az országgyűlést Ferenc József 1869. április 20-ára hívta össze, és trónbeszédében a legfontosabb kérdésnek a törvényhatóságok rendezésének ügyét tekintette, így a Deák-pártnak igyekeznie kellett, hogy a törvényjavaslatot összeállítsa.[8]


[1] STIPTA István: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Osiris Kiadó, Bp., 1995. 126. p.
[2] Részleteiben lásd STIPTA: i. m. 127-128. p.
[3] Uő: i. m. 129. p.
[4] Uő: i. m. 132. p.
[5] Uő: i. m. 134. p.
[6] Uő: i. m. 136-137. p.
[7] Uő: i. m. 138. p.
[8] Uő: i. m. 143. p.
Oldal 1/4   [ 1 | 2 | 3 | 4 ]    Következő »


 
 
Copyright © 2010. Vas Megyei Levéltár. Minden jog fenntartva.