A levéltárról
Kutatószolgálat
Ügyfélszolgálat
„LEVELEK A MÚLTBÓL”
Segédletek
Kiadványok
Rendezvények
Kutatótábor / Raziskovalni tabor

Levelek a múltból (2018. január)

.


„Kérvényezni csak pontosan, szépen ...”


Egy művészien kivitelezett címerkérő beadvány


erbőczy István szerint a címer nem kelléke, csak dísze a nemességnek (Tripartitum I.6.). Pedig már Zsigmond király is élt a nemesítésnek azzal a formájával, amelyben birtokot nem, csak nemesi jogállást adományozott. A kora-újkorban aztán általánossá vált ez a forma, olyannyira, hogy a magyar nemesség létszámban legnagyobb része az „armalista”, azaz címerleveles megkülönböztető jelzőt kapta. Aki komoly érdemeket szerzett, elsősorban katonai – de az idő haladtával egyre gyakrabban polgári – szolgálatban, és befolyásos támogatókat tudott maga mellett, az a siker reményében írhatta meg folyamodványát, rajta a viselni kívánt címer képének vázlatával. Ezeknek a képeknek a motívumai többé-kevésbé szigorú ellenőrzés, jóváhagyás után kerültek a kibocsátott címeres levélre. Azt gondolnánk, hogy a folyamodó saját kezével, vagy kontár módra készített tervezete egyszerűbb kivitelű, mint a kancellárián, művészi mestermunkával festett kép. Általában ez igaz, sőt alkalmanként az is előfordult, hogy költségkímélés céljából még a hivatalos oklevélen is üresen hagyták a címerkép helyét, igazi werbőczyánus szemlélettel, a nemesítés jogi aktusát tartva lényegesnek. A most közölt képpár viszont azt mutatja, hogy a folyamodványt is meg lehetett festeni egészen magas művészi színvonalon. Nagy János 1648. augusztus 16-án jóváhagyott folyamodványán nem kevésbé gondosan – megkockáztatom: gondosabban – kivitelezett képet láthatunk, mint a 4 nappal később kelt oklevélen!

Kóta Péter

(Lelőhely: MNL VaML Eredeti címereslevelek gyűjteménye)



 
 
Copyright © 2010. Vas Megyei Levéltár. Minden jog fenntartva.