Az 1710-1711. évi pestisjárvány
áldozatainak településenkénti összeírása Vas megyében
Vas megye járványtörténetben
külön fejezet illeti meg a Rákóczi szabadságharc végén húszezer áldozatot
követelő pestisjárványt. A kiugróan magas emberveszteség, amely felülmúlja még
a nagy háborúkét is, az írott források évszázadai óta a Vas megye népességét
ért legsúlyosabb katasztrófa volt. Különösen igaz ez Szombathely esetében, ahol
több mint ezer fő, a városlakók legalább fele esett áldozatul a mirigyhalálnak.
A bécsi Consilium Sanitatis
küldötte, Joannes Henricus Apel pestisorvos 1711. július 8-án Kőszegen zárta le
jelentését. A rendkívűl alapos, részletező táblázatos összeírás oszlopai a következő
sorrendben következnek: a látogatás időpontja, a település neve, a járvány
kezdete, a járvány vége, és a halálos áldozatok száma. Az Apel-jelentésben
szereplő adatok pontosságát a fellelhető más dokumentumokkal (korabeli jobbágyfolyamodványok,
levelek stb.) összehasonlítva megállapítható, hogy az ötszáz fölötti
halottat számláló településeket leszámítva (ahol értelemszerűen csak százas
pontosságú lehett az összeírás), minden más esetben legfeljebb egy-két fő
eltérés található a tabellában szereplő számadattól. A jelen pestisösszeírás mindeddig
közöletlen volt, összefoglaló tanulmány 2000-ben jelent meg a témáról: Benczik Gyula: „Midőn rajtunk
volt azt Isten ostora...” Az 1710-1711. évi pestisjárvány Vas megyében. 253-259.
p. Vas megyei levéltári füzetek 9. Előadások Vas megye történetéről III.
Szombathely, 2000.
