A levéltárról
Kutatószolgálat
Ügyfélszolgálat
„LEVELEK A MÚLTBÓL”
Segédletek
Kiadványok
Rendezvények
Kutatótábor / Raziskovalni tabor
E-documenta Pannonica

Levelek a múltból (2018. március)

.


„A kornak intő szózata hozzánk is elhatott.”


A szombathelyi 16 pont – 1848. március 17.


z 1847. november 11. óta Pozsonyban ülésező, és mint később kiderült, utolsó rendi országgyűlésen – az előző nap bekövetkezett bécsi forradalom hírére – 1848. március 14-én korszakos jelentőségű események játszódtak le. Miután Kossuth Lajos még március 3-án az alsótáblán elhangzott nagyjelentőségű felirati javaslatát az addig vonakodó a főrendi tábla is helybenhagyta, az alsótábla követei úgy döntöttek, hogy a szokásos, egyéni megfogalmazású követjelentések helyett ezúttal egy egységes beszámolóval informálják kiküldőiket a diétán végbement messzeható jelentőségű fejleményekről. Ezt követően a két tábla kijelölte azt, az összesen 72 személyt, akik István főherceg nádor vezetésével a feliratot másnap Bécsbe, az uralkodóhoz vitték.

   A követjelentés szövegét Kossuth instrukciói alapján Szentkirályi Mór március 14-én este papírra vetette, és azt másnap reggel a követek el is fogadták. E nyilatkozat tájékoztatta a vármegyéket és a szabad királyi városokat a januárban és februárban több itáliai tartományban, illetőleg Franciaországban végbement forradalmi megmozdulásokról, a március 3-ai felirati javaslat megszületéséről, továbbá a március 13-án Bécsben és március 14-én Pozsonyban lezajlott, kiemelkedő fontosságú történésekről, és egyben kérte az ország közvéleményének támogatását.

   Vas vármegye követei, Vidos József és Szabó Miklós – akik mindketten tagjai lettek az említett delegációnak, és akik kötelességüknek tartották, hogy mielőbb tájékoztassák vármegyéjüket – még a hajóra történt felszállásuk előtt e nyilatkozatot sebespostával útnak indították Szombathelyre, ahová az március 16-án a déli órákban érkezett meg, és ahol annak megtárgyalását a vármegye március 17-én megtartandó rendkívüli közgyűlésének napirendjére tűzték.

   Mielőtt azonban erre sor került volna, azt felolvasták és megvitatták Szombathely város sietve összehívott, rendkívüli és nyilvános közgyűlésén, amelynek résztvevői az abban szereplő azon kijelentést, miszerint az alsótáblának „… alkotmányunk szilárdítására, kiterjesztésére, átalakítására célt érni alkotmányos úton, teljes reménye van, ha a nemzet bizodalmától törekvéseiben támogatva lesz ...", úgy értelmezték, hogy a követek „... a további teendők iránt a közvélemény irányadását ...", állásfoglalását várják. Ennek nyomán fogadta el a szombathelyi népgyűlés azt, a mezőváros alig 26 esztendős főjegyzője, Horváth Boldizsár – egyben a kiegyezés utáni első magyar igazságügy-miniszter – tollából származó, 16 pontból álló javaslatot, amely – az eseményeket megörökítő jegyzőkönyvi bejegyzés tanúsága szerint – „... a haza nyugalmát, jólétét és nagyságát …" volt hivatva biztosítani.

    A szombathelyi népgyűlés a Turkovics János városbíró és Horváth Boldizsár főjegyző aláírásával ellátott és időközben ki is nyomtatott 16 pontot Vas vármegye aznap összeült rendkívüli közgyűlése elé azzal a megjegyzéssel terjesztette, hogy azokat – miután elfogadta – továbbítsa az országgyűléshez, és az ország többi vármegyét pedig kérje fel az abban foglalt követelések támogatására.

    Fontos megemlíteni, hogy egyrészt a 16 pont megfogalmazásakor Szombathelyre még nem érkezett meg a pesti 12 pont híre, másrészt pedig a szombathelyi pontok a többségből adódó további és eltérő követeléseken kívül, a sok azonos tartalmú pont közül kettőben is túllépett az Ellenzéki Kör petíciójának kívánalmain, amikor a „közös teherviselés" és az „úrbéri viszonyok megszüntetése" ellenében a „mindennemű köztehernek kivétel nélküli közössége" és „a feudális viszonyok általános és tökéletes megszüntetése" megfogalmazásokat használta.

   Vas megye székhelye a 16 pont 1848. március 17-én történt elfogadásával gyakorlatilag elsőként és a többi településtől merőben eltérően reagált a követi tábla március 15-én kelt nyilatkozatára, hiszen a pozsonyi és a pesti hírek megérkezése után az ország több városában is lezajlott, hasonló népgyűléseken néhány ritka kivételtől – ilyen volt Nagykanizsa és Baja – eltekintve nem önálló követeléseket fogalmaztak meg, hanem a pesti 12 pont kézhezvétele után azt, változatlan szöveggel vagy némileg kiegészítve fogadták el. Szombathely város lakossága e nagyszerű tettével ugyanakkor azt is világosan kimutatta, hogy az adott, rendkívüli helyzetben fel tudott nőni a magyar történelem e kivételes időszakának szelleméhez és kívánalmaihoz, és készen állt minden, a feudalizmus felszámolását, egyben a polgári állam- és jogrendszer kiépítését célzó lépés megtételére és támogatására.

Tilcsik György

(Lelőhely: MNL Vas Megyei Levéltára. Vas vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési iratok 893/1848.)



 
 
Copyright © 2010. Vas Megyei Levéltár. Minden jog fenntartva.