Ahol
Újperint létrejött …
ár hónapja került elő a
Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára úrbéri peres iratanyagából az a
18. századi térkép, amely hitelesen bemutatja Szombathely délkeleti határát
abból az időszakból, amikor még a mai Újperint nem létezett.
1779.
január 20-án Teffler Ferenc házától kiindulva hatalmas tűzvész támadt
Szombathelyen. A városban 137 ház égett le, a mai Óperint község pedig, amely
akkor még nem tartozott a településhez, teljesen hamuvá lett. Szily János püspök,
a város földesura, a későbbi hasonló eseteket megelőzendő, a településtől
mintegy 4 km-re, Újperint néven új falut alapított. Intézkedésében az a szándék
vezette, hogy az elpusztult község lakosságát foglalkozási alapon megossza,
úgy, hogy az iparosokat, akik többségükben tűzzel dolgoznak, meghagyta
Óperintben, míg a mezőgazdaságból élőket kitelepítette az új helységbe.[1]
A
fenti esemény némi támpontot nyújt annak a térképnek a datálásához, amely pár
hónapja került elő a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára úrbéri peres
iratanyagából. A munka kivitelezése egyértelműen arra utal, hogy valamikor a
18. század folyamán készülhetett, az pedig bizonyos, hogy mindenképpen 1779,
azaz Újperint alapítása előtt, ugyanis a falut nem lehet megtalálni rajta.
Adataiban nagy hasonlóságot mutat egy, a Savaria Múzeum gyűjteményében őrzött
1762-ben készült térképpel, de ez utóbbi sokkal szebben kimunkált, pontosabb és
több adatot is tartalmaz.[2]
A
rajzon a Náraiból kiinduló, ma Bolygó-pataknak nevezett ér és a Gyöngyös-patak
közrefogta területet ábrázolták. Ez a rész magába foglalta a szombathelyi
püspöki uradalom erdejét, az oladi, a jáki és a nárai határok egy részét.
A
térképet nagy valószínűséggel nem fejezték be. Erre utal, hogy nem olvasható
rajta sem cím, sem jelmagyarázat vagy egyéb leírás. Nagy értékkel bírnak
ellenben a jelölt földrajzi nevek: „Nárai, Nárai Földek, Vár Erdeje, Gaj
Földek, Sorki Földek, Szent Mártoniak Erdeje, Perintiek Erdeje, Régi Malomút,
Szőkeföldi Parrag, Kökényes Alsó Vége, Bakharaszt, Nagy Haraszt, Pater
Dominicanusok Erdeje.”[3]
Ezek a helynevek nemcsak az egykori tulajdonosokra utalnak, hanem arra a tényre
is, hogy a püspöki uradalomhoz tartozó falvak lakói – szentmártoniak,
perintiek, szőkeföldiek – ezeken a részeken kaptak faizási („fagyűjtési”)
jogot.
A
térkép egyik különös értéke, hogy egy nagyon korai Szombathely-ábrázolás is
látható rajta. A vázlaton jól kivehető Karicsa, Óperint, Szentmárton, valamint
a Gyöngyös-patakon sorakozó vízimalmok. Látható a mai Körmendi út és folytatásának
irányában a Hatláb Kocsma, valamint a püspökség Sorki majorjának ábrája. Jákot
a falu jellegzetességével, a Szent György–templommal, míg Nárait egy sematikus
rajzzal jelölték.
A
térképen a mai Újperint helyét a Jákra vezető út vonalát követve lehet könnyen
lokalizálni. A Nárai felé futó út kereszteződését követően egy ligetes
facsoport és egy egyedülálló fa rajza látható a későbbi falu helyén.
(Érdekesség, s talán nem véletlen egybeesés, hogy Újperint pecsétjén is egy fa
látható.)[4]
A jó szemű kutató apró négyszöget is felfedezhet az ábrán, ezt az 1762. évi
térkép is jelöli „Capella” felirattal. Nagy valószínűséggel azonban ez nem
kápolna, sokkal inkább remetelak lehetett, hasonló ahhoz, amely egykor a
Kálvária-dombon állt.[5]
Ez utóbbi feltételezést azonban források nem erősítik meg, ugyanis sem a
canonica vizitációkban (kánoni látogatás, egyházlátogatási jegyzőkönyv), sem
pedig a rendelkezésünkre álló remete-összeírásokban nem található említés más
remetéről, mint a kálváriairól.
A 19. század folyamán a püspökség,
hogy szántói nagyságát növelje, rengeteg erdőt felszámolt, jelentősen
átalakítva így a természeti környezetet. A jobbágyfelszabadítást követő
tagosítás pedig még az úthálózatot is megváltoztatta. Az egykori eredeti
állapotra ma már csak következtetni lehet, ehhez szolgáltat adalékot ez a nagy
forrásértéket képviselő térkép is.
Pál Ferenc
A térkép
lelőhelye: MNL VaML A
Szombathelyi Királyi Törvényszék iratai. Urbéri ügyek (szám nélkül)
Jegyzetek
[1] Géfin
Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. 1. köt. Szily János, Herzan Ferenc
gróf bíboros, Somogy Lipót és Bőle András püspökök élete s működése.
Szombathely, 1929. 40. p.
[2] Savaria
Múzeum Történeti Osztály, Delineratio G… Terram praedii… [1762]
[3] Magyar
Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: (MNL VaML) A Szombathelyi
Királyi Törvényszék iratai. Urbéri ügyek (szám nélkül)
[4] MNL VaML
Pecsétgyűjtemény 626., 627. sz.
[5] Szilágyi
István: Adatok Szombathely 18–19. századi életéhez. In: Vas megye múltjából 1.
Szombathely, 1976. 150-198. p. (Levéltári évkönyv; 1.)
